A történelmi párhuzamok értelmezése különlegesen érdekes része a történeti gondolkodásnak. Az iskolai oktatásban is jelentős szerepet kellene kapnia, mert a történelemtudás legadaptívabb részét jelenti.
Az analógiák keresésén alapuló történelmi gondolkodás két típusát különböztethetjük meg. Az egyik esetben a múltban már lejátszódott eseményeket, szituációkat, illetve társadalmi vagy egyéb struktúrákat hasonlítjuk össze egymással. A másikban pedig egy történelmi jelenség megértéséhez az ahhoz valamilyen módon hasonlító mai szituációkat és személyes tapasztalatokat hívjuk segítségül.[1] Természetesen ezek az analógiák fordítva is működnek, gyakran előfordul, hogy éppen a korábbi történelmi példák adnak kulcsot a jelenben lejátszódó eseményekhez.
Vegyük a nemrég Kijevben lezajlott forradalom példáját. Az általános társadalmi elégedetlenség először tüntetések formájában felszínre tört, majd a fokozatosan radikalizálódó csoportok áldozatokkal is járó felkelést robbantottak ki, amely végül elsöpörte a fegyveres erőszakot is alkalmazó régi hatalmat. A történelemben sokszor és sok helyen történt már ehhez hasonló. Kérdés, hogy a mai diákoknak az Ukrajnából érkező hírek kapcsán eszébe jutottak-e történelmi párhuzamok, és felidéződött-e az ezekről tanultakból valami olyan, amit hasznosítani tudtak ennek az új eseménynek a megértéséhez.
Hogyan lehet növelni az esélyét annak, hogy a tanulók gondolkodását a lehetséges történelmi párhuzamok hatékonyan támogatni tudják? Ehhez az első lépés az, ha a történelemtanár tudatosan felvállalja ennek a feladatnak a megoldását. Nem bízza a véletlenre, hogy a történelmórákon tanultak és az aktuális események között a diákok képesek legyenek érdemi kapcsolatokat találni. A probléma tudatosítására azért van szükség, mert az előzetes tervezésen sok múlik.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc jó lehetőségeket ad a modernkori forradalmak megértéséhez. A magyar történelemben betöltött jelentősége folytán a tanítására viszonylag sok idő jut. Ez is kedvez annak, hogy kellő részletességgel mutassuk be a diákjainknak ahhoz, hogy ez eseményekből általánosabb következtetéseket is le tudjanak vonni, és ezeket aztán más alkalommal is elő tudják hívni.
A tervezés során meg kell teremteni az összhangot a megtanítandó ismeretanyag, az általánosítható tartalmakat hordozó kulcsfogalmak és a tanulók által elvégzendő feladattípusok között.
Mik a legfontosabb ismeretek?
Október 23-a eseményei és okai.
A magyar forradalom eseménytörténete.
A szovjet beavatkozásról szóló döntés megszületésének körülményei.
A nemzetközi közvélemény reagálása az eseményekre.
Az események korabeli leírása és a résztvevők, szemtanúk visszaemlékezései.
Melyek azok a fontos fogalmak, amelyek tartalma elmélyíthető és kiszélesíthető az 56-os forradalom tanításakor?
Társadalmi elégedetlenség, nyilvánosság, politikai hatalom, politikai küzdelem, politikai megoldás, fegyveres erőszak, forradalom, ellenforradalom, nemzeti függetlenség, demokrácia, diktatúra, érdekszféra, nagyhatalmi erőviszonyok.
Melyek az 56-os forradalom azon jellegzetességei, amelyek felidézése hasznos lehet a hasonló események megértéhez?
A külföldi események hatása a belpolitikai eseményekre: a nemzetközi összefüggések megismerése elősegítheti a hazai események megértését.
A társadalmi elégedetlenség felszínre törése: a személyes szabadság megsértése és az életkörülmények romlása egyaránt fontos szerepet játszhat a hatalom elleni lázadásban. A forradalom kitörésének hosszú gazdasági és politikai folyamatokra visszavezethető általános és véletleneken is múló közvetlen okai is vannak.
Forradalmi követelések: a tömegeket mozgósító közvetlen igények kielégítésén kívül a fennálló hatalom megdöntésére vagy a hatalomgyakorlás módjának megváltoztatására irányulnak.
A forradalmi események: a hatalom túlzottan erőszakos vagy erélytelen fellépése az első akciókkal szemben egyaránt a hatalom ellen lázadók tömegtámogatásának növekedését és radikalizálódását okozhatja.
A forradalmi eseményekhez csatlakozók motívumai és jellegzetességei: az emberek az átélt események hatása alatt cselekednek, gyakran sokkal bátrabban viselkedve, mint ahogy azt magukról korábban feltételezték.
A hatalmon lévők erőfeszítései a forradalom kitörésének megelőzésére, elfojtására: a hatalom engedményekkel és fenyegetéssel próbálja megelőzni a forradalom kitörését. Ha ez nem sikerül, erőszakot alkalmaz.
Fegyveres harc és politikai alkudozás: a fegyveres harc alakulása döntően befolyásolja a szemben álló felek politikai magatartását a tárgyalások során.
A nyilvánosság, a propaganda és a manipuláció szerepe a politikai harcban: a nyilvánosság ellenőrzése és befolyásolása döntő fontosságú lehet az események alakulása szempontjából.
Az erőszakon alapuló hatalom bukása: a tömeges erőszak sikertelen alkalmazása a hatalom politikai és erkölcsi bukásával jár.
Külső fegyveres beavatkozás: a fennálló hatalom működésképtelenségének és a társadalmi támogatottság elvesztésének nyílt beismerését jelenti.
Nagyhatalmak viszonya a forradalmakhoz, nemzeti szabadságharcokhoz: a nagyhatalmak a maguk érdekei szempontjából mérlegelik a kialakult helyzetet, s a nyilvánosságnak szánt állásfoglalásaik gyakran ellentétesek a valódi döntéseikkel.
A személyes döntésekben szerepet játszó tényezők kiélezett történelmi helyzetekben: vannak jellemzőnek tekinthető általános motívumok, de sokszor egészen személyes jellegű élmények és érzelmek is fontos szerepet játszhatnak az egyes emberek döntéseiben és cselekedeteiben.
Alapszabály, hogy jó minőségű tudás csak jó minőségű tanulás eredményeként jöhet létre. Tehát az adaptálható tartalom kiválasztásán és meghatározásán kívül szükség van érdekes és fejlesztő feladatok megtervezésére is.
Melyek azok a feladattípusok, amelyek alkalmasak lehetnek a fent bemutatott tartalom értelmes feldolgozására és elsajátíttatására?
Az események közötti összefüggések feltárása.
Az egyes események okainak és következményeinek ismertetése és megvitatása.
A konkrét események szélesebb földrajzi és történelmi kontextusba helyezése.
Az egymástól eltérő tartalmú interpretációk összehasonlítása és értékelése.
A hazai és a külföldi események közötti összefüggések értelmezése.
Problémafelvető kérdésekre önálló válaszkeresés történelmi források segítségével.
Az információk kiválogatása, összerendezése és a megfelelő információk felhasználása jól strukturált eseménytörténeti beszámolók, helyzetértékelések és magyarázatok készítéséhez.
A felmerülő nyitott kérdések közös megvitatása.
Az ukrán és a magyar forradalom összehasonlítása csak egyetlen példa arra, hogy a történelemtanulás milyen sok hasznos tapasztalatot adhat a világban lejátszódó eseményekhez. Ennek azonban az a feltétele, hogy ez a cél ne sikkadjon el a tanítás megtervezésekor és a tanórai munka közben sem.
[1] Drie, Jannet van – Boxtel, Carla van (2012): Historical Reasoning: Towards a Framework for Analyzing Students’ Reasoning about the Past. Educational Psychology Review, June 2008, Volume 20, Issue 2, 87-110.